Van bármi jelentősége a kártérítési jognak az iskolák világában? Van bizony! A diák felelős az általa okozott kárért, legyen a károsult egy diáktárs vagy akár maga az iskola. Természetesen ez fordítva is igaz. Adott esetben a károsult diák is követelhet kártérítést az iskolától. Ha valakit kár ér, joggal követel kártérítést a kár okozójától. Fuglinszky Ádám könyve ahhoz nyújt segítséget, hogy megismerhessük, megérthessük a kártérítési jog szabályait.

Amikor diákjogról, iskolákhoz kapcsolódó jogi kérdésekről esik szó, hajlamosak vagyunk csak az oktatást közvetlenül érintő jogszabályokat nézni. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 59. § (1) bekezdése szerint:

(1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

Mint látható a kártérítési ügyek jogi szabályozását az oktatási terület a polgárjog területére utalja. Kártérítési ügyben a Ptk. szabályai szerint kell eljárni. E szabályokhoz képest speciális szabályokat is megfogalmaz a köznevelési törvény:

58. § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg

a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,

b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét.

(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(4) Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A fentiek alapján talán egyértelmű, hogy a köznevelési törvény és a kapcsolódó rendeletek ismerete önmagában kevés a kártérítési szabályok értelmezéséhez.

Fuglinszky Ádám: Kártérítési jog című műve a jog iránt érdeklődők és gyakorló jogászok számára egyaránt hasznos.

A több mint 500 esetet feldolgozó mű hét részre tagolódik:

  1.  A kártérítési jog alapkérdései
  2.  A felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért
  3. A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai
  4. Különös deliktuális felelősségi tényállások
  5. A kár fogalma és elemei, a megtérítendő kár összege
  6. A kártérítési módok, a kár megtérítése
  7. A sérelemdíjról

Nagy előnye a könyvnek, hogy a laikusok számára is érthetően tárgyal olyan alapkérdéseket, mint a vétőképessé, a kiskorú felügyeletét ellátó felelősségét vagy éppen a munkavállaló által okozott kár eseteit.

A felelősségi alakzatok ismerete mellett az iskolák szempontjából alapvető fontosságúnak tartom a sérelemdíj intézményének és szabályainak megismerését.

Fülszöveg:

Az új Polgári Törvénykönyv alapvető, koncepcionális változásokat hozott a kártérítési jog területén. Fuglinszky Ádám munkája átfogóan, több mint nyolcszáz oldal terjedelemben, a teljesség igényével mutatja be az új Ptk. kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezéseit. A kötet minden bizonnyal a magyar kártérítési jog legrészletesebb feldolgozását nyújtja Eörsi Gyula és Marton Géza monográfiái óta.

Tudományos alaposságú, ugyanakkor a gyakorló jogászok számára is nélkülözhetetlen szakkönyv készült. A szerző részletesen elemzi – több mint ötszáz eseti döntés bemutatásán keresztül – a korábbi Ptk.-hoz kapcsolódó bírói gyakorlatot, és jelzi, hogy az mennyiben lehet irányadó az új Ptk. alkalmazása során. Széleskörűen feldolgozza továbbá a magyar kártérítési jogi szakirodalmat, és új jogintézmények (például a non-cumul elv, az objektív kontraktuális felelősség, az előreláthatósági korlát) esetén a külföldi joggyakorlat eredményeire is támaszkodik. A részletes tárgymutató segítséget jelenthet a kutatómunkában, az irodalomjegyzék pedig a további tájékozódáshoz nyújt eligazítást.

 

A szerző

Fuglinszky Ádám az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát, Heidelbergben LL. M. (magister legum) címet, a Hamburgi Egyetemen pedig doktori (PhD) fokozatot szerzett. Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, valamint számos európai egyetem (Krakkó, Berlin – Humboldt, Bécs, München) vendégoktatója. A Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, tíz éven át aktív praxist folytatott. Kutatási területe a szerződési jog, a deliktuális felelősség és a kártérítési jog.

 

Adatok:

  

Az Új magánjogi sorozat kötetei:

  1. Szerződések tára - Az új Ptk. alapján
  2. Gazdasági társaságok – Cégtörvény
  3. A szerződések érvénytelensége
  4. Öröklési jog – Anyagi jog
  5. Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
  6. A bizalmi vagyonkezelés
  7. Kártérítési jog
  8. Társasági és cégjogi iratmintatár
  9. Felelősség a társasági jogban
  10. Gyermeki jogok, szülői felelősség és gyermekvédelem
  11. Ingatlan-nyilvántartás

 


 


 

 

 

 

 

 

 

 

A Diákjog.hu üzemeltetője a
Diákközéletért Alapítvány

DÖK Portál RSS

A hírcsatorna nem található.